Bolyai Farkas (Bolya, 1775. febr. 9. - Marosvásárhely, 1856. nov. 20.): kollégiumi tanár, a fiát, Bolyai Jánost megelőző időszak legkiválóbb magyar matematikusa, az MTA levelező tagja (1832). 1781-től a nagyenyedi református kollégiumban nevelkedett, 12 éves korában a 8 éves br. Kemény Simon mentora Vécsen. 1790-től a két fiú öt évet a kolozsvári református kollégiumban töltött. 1796. áprilisban tanítványával együtt Jénában, 1796 októberétől a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. Az ugyancsak Göttingenben tanuló Gaussszal folytatott eszmecserék hatással voltak további érdeklődési körének kialakulására. 1799- ben gyalog hazatért, 1801-ben megnősült és feleségével a domáldi szerény kis birtokán gazdálkodáshoz fogott. 1804-től a marosvásárhelyi református kollégium matematika- fizika-kémia szakos tanára 1851-ig, nyugdíjazásáig. Igen elkeserítették fiával való nézeteltérései. Többszöri agyvérzés után halt meg. Kívánságára egyházi szertartás nélkül temették el. Különösen figyelemre méltók az aritmetika, a geometria és a halmazelmélet alapjaihoz tartozó eszméi, a végtelen sorok konvergenciájára vonatkozó több kritériuma és a végszerű területegyenlőség általa adott definíciója. Foglalkozott az euklidészi párhuzamossági axiómával. Szerteágazó érdeklődése során a francia enciklopédisták hatását tükröző drámákat írt, új fűtő- és főzőkemencéket talált fel, zeneelmélettel foglalkozott, gyógyítással kísérletezett: Társadalmi kérdések is foglalkozatták. Az "utópisztikus szocializmus" gondolatának megfelelően rögzítette Úr-bér, kárpótló egyesület c. fogalmazványában a jövő falujának életét.
Gazda István: Bolyai Farkas könyveinek és cikkeinek bibliográfiája (pdf, 263 KB)
Főbb művei:
Öt szomorú játék. Írta egy
hazafi (Szeben, 1810);
Az arithmetica eleje (Marosvásárhely, 1830);
Tentamen iuventutem
studiosam in elementa matheseos purae,... introducendi (I-IL, Marosvásárhely,
1832-33);
Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje (Marosvásárhely, 1834);
Kurzer
Grundriss eines Versuchs... (Marosvásárhely, 1851).
Irodalom:
Bedőházi János: A két Bolyai
élete és munkássága (Marosvásárhely, 1897);
Stäckel Pál: Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai
vizsgálatai I-II. (Bp., 1914);
Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága (Bp., 1923);
Némethy Endre: Bolyai Farkas világnézete és irodalmi munkái. Bölcsészdoktori értekezés. (A szerző kiadása, Celldömölk, 1937);
Alexits
György: Bolyai János (Bp., 1952);
Sarlóska Ernő: Bolyai Farkas, ahogy egy diákja emlékezetében élt
(Magyar Tudomány 1963. 2. sz.);
Weszely Tibor: Bolyai Farkas a matematikus (Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1974);
Szénássy Barna: Bolyai Farkas (Akadémiai Kiadó, 1975).
Vekerdi László: Bolyai Farkas és Bolyai János (pdf, 187 KB)
Szépirodalom:
Forrás:
Linkek:
Tolnay Lajos: Gradus ad Parnassum (drámai költemény, Bp.,
1923);
Tabéry Géza: Szarvasbika (regény, Bp., 1925);
Miklós Jenő: A Bólyaiak (dráma, Bp.,
1935);
Barabás Gyula: Köd a Maroson
(regény, Bp., 1940);
Németh László: A két Bolyai (dráma, Bp., 1961);
Emőd Tamás: Bolyai
(vers).
Magyar életrajzi lexikon
Bolyai Farkas - a polihisztor és az édesapa
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0005/kronika/magyar.htm
Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete (pdf, 7,5 MB)