Bolyai János (1802 december 15 - 1860 január 27) Kolozsvárott született és Marosvásárhelyen halt meg. Erdély akkoriban önálló Magyar Nagyfejedelemség volt a Habsburgok uralma alatt. Bolyai János, a marosvásárhelyi Református Kollégium híres matematika, fizika és kémia professzorának, Bolyai Farkasnak a fia, már tizenévesen hozzáfogott, hogy megoldja a kétezer éves problémát: bebizonyítsa Eukleidész ötödik posztulátumát a többiekre támaszkodva. A posztulátum azt mondja ki, hogy a síkban adott egyeneshez egy rajta kívül fekvő ponton át egy és csakis egy párhuzamos húzható.
Miután felfedezte, hogy az ötödik posztulátum független a többitől, megalkotta az abszolút és a hiperbolikus geometriát. Az előbbiben nem tételezzük fel, nem is tagadjuk az ötödik posztulátumot, az utóbbiban azonban azt tesszük fel, hogy adott egyeneshez egy rajta kívül fekvő ponton át végtelen sok párhuzamos húzható a síkban.
Bolyai János 21 éves volt, amikor 1823 november 3-án felfedezésérl tudósította apját: "Oly felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam is elbámultam - a semmibol egy új, más világot teremtettem."
Bolyai János felfedezésének legértékesebb alkalmazását a 20-ik század modern fizikai elméleteiben nyerte el. Egyéb munkái között legjelentősebb a komplex számok elméletének egzakt megalapozása. Jóllehet semmi egyebet nem publikált mint a 26 oldalas Appendixet - főként azért, mert nem ismerték el annak jelentőségét - de hátrahagyott 3000 oldalnyi matematikai és 11000 oldalnyi egyéb témájú kéziratot. Nemrég, a matematikai kéziratok alapos áttanulmányozása váratlan sikerrel járt: olyan számelméleti "gyöngyszemeket" találtak, melyek teljesen újak voltak Bolyai korában.
Főbb művei:
Appendix, Scientiam Spatii absolute veram exhibens : a veritate aut falsitate Axiomatis XI Euclidei (a priori haud unquam decidenda) independentem: ... (Marosvásárhely, 1832);
Geometriai vizsgálatai. (Kiadta, életrajzzal és magyarázattal ellátta Stäckel Pál, magyarra fordította Rados I. Bp., 1914);
B. J. Appendix (Kárteszi Ferenc bevezetésével, megjegyzéseivel és kiegészítésénél, Bp., 1952).
Irodalom:
Bedőházi János: A két Bolyai élete és munkássága (Marosvásárhely, 1897);
Stäckel Pál: Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálata (I-IL, Bp., 1914);
Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága (Bp., 1923);
Hermann Imre: Bolyai János. Egy gondolat születésének lélektana. (Anonymus, 1945);
Alexits György: Bolyai János (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1952);
Kárteszi Ferenc: Bolyai János halálának századik évfordulójára (Magyar Tudomány 1960);
Benkő Samu: Bolyai János vallomásai (Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1968);
Benkő Samu: Bolyai levelek (Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1975);
Alexits György: Bolyai János világa (Akadémiai Kiadó, 1977);
Benkő Samu: Apa és fiú. Bolyai tanulmányok (Magvető Kiadó, 1977),
Szénássy Barna: Bolyai János (Akadémiai Kiadó, 1978);
Mandics György - M. Veress Zsuzsanna: Bolyai János jegyzeteiből (Bukarest, Kriterion Kiadó, 1979);
Weszely Tibor: Bolyai János matematikai munkássága (Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981);
Staar Gyula: Bolyai-emlékfüzet (A Kilátó különszáma. TIT, 1985).
Kiss Elemér: Matematikai kincsek Bolyai János kéziratos hagyatékából
Budapest : Akadémiai Kiadó : Typotex Kiadó, 2000 (pdf, 30 MB)
Vekerdi László: Bolyai Farkas és Bolyai János (pdf, 187 KB)
Weszely Tibor: Bolyai János (pdf, 17 MB)
Szépirodalom:
Tolnay Lajos: Gradus ad Parnassum (drámai költemény, Bp., 1923);
Tabéry Géza: Szarvasbika (regény, Bp., 1925);
Miklós Jenő: A Bolyaiak (dráma, Bp., 1935);
Barabás Gyula: Domáldi jegenyék (regény, Bp., 1936);
Barabás Gyula: Köd a Maroson (regény, Bp., 1940);
Németh László: A két Bolyai (dráma, Bp., 1961);
Kocsis István: A korona aranyból van + Bolyai János estéje + ... (drámák) (Bukarest, Kriterion, 1972);
Babits Mihály: Bolyai Jánoshoz (vers).
Link:
Bolyai János élete és munkássága
Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete (pdf, 7,5 MB)
Forrás:
Amerikai Magyar Alapítvány-American Hungarian Foundation
Magyar életrajzi lexikon
KISS ELEMÉR: A "Bolyai-ládák" legújabb titkai