Szegő Gábor

Szegő Gábor (Kunhegyes, 1895. jan. 20. - Palo Alto, 1985. aug. 7.): matematikus. Gimnáziumi tanulmányait Szolnokon végezte. 1912-ben a Mathematikai és Physikai Társulat tanulmányi versenyének győztese. Ebben az évben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára. Legjelentősebb tanárai Fejér Lipót, Bauer Mihály, Kürschák József és Beke Manó voltak. 1913 és 1914 nyarát Németországban töltötte, az előbbit a berlini, utóbbit a göttingeni egyetemen. 1915-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. 1915 végétől 1918 végéig katona; szolgált a gyalogságnál, a tüzérségnél és a légierőnél. 1918-ban még katonaként doktorált Bécsben. 1919-20-ban Kürschák József mellett tanársegéd a műegyetemen. 1921-ben Berlinbe költözött, ahol magántanár lett, majd 1926-ban a königsbergi egyetem professzorává nevezték ki. Zsidó származása miatt 1934-ben kénytelen elhagyni Németországot. Pólya György és J. D. Tamarkin amerikai matematikus segítségével St. Louis Washington Egyetemén kapott fizetés nélküli állást. Ekkor különböző közadakozásokból és alapítványokból származó pénzből tartotta fenn magát. 1938-ban tanszéket kapott Stanfordban, tisztét 1953-ig töltötte be. Tagja volt az amerikai művészeti és tudományos akadémiának, tiszteletbeli tagja a bécsi Tudományos akadémiának és az MTA-nak.

Főbb művei:
Beiträge zur Theorie der Toeplitzschen Formen (Berlin, 1920);
Feladatok és tételek az analízis köréből (Pólya Györggyel; Tankönyvkiadó, Bp., 1980);
Orthogonal polynomials (New York, 1939);
Isoperimetric inequalities in mathematical physics (Pólya Györggyel, Princeton, 1951);
Collected Papers (I-II-III. kötet, Birkhäuser, 1982).

Irodalom:
Nevai, Paul: Szegő Gábor 1895-1985 (Magyar Tudomány, 1986. 8-9. sz.).
Szénássy Barna: Fejér Lipót és Szegő Gábor levelezése (Természet Világa, 126. évf. 10. sz., 1995, 454-459.o.);

Forrás:
Magyar életrajzi lexikon