Apáczai Csere János

Apácai enciklopédia

Apáczai Csere János (Apáca, 1625. jún. 10. - Kolozsvár, 1659. dec. 31.): filozófiai és pedagógiai író, tanár. A mamyar művelődés, nevelésügy és tudomány egyik kiemelkedő úttörője. Paraszti sorból származott. Szülőfalujában és Kolozsvárt járt iskolába, akadémiai tanulmányait 1642-43 táján Gyulafehérvárt kezdte, Hollandiában folytatta. 1648-ban előbb a franekeri, majd a leideni egyetemre iratkozott. Valószínűleg 1649 tavaszától huzamosabb ideig az utrechti egyetemen tanult. 1651. áprilisban az újonnan alapított hardervijki egyetemen teológiai doktori szigorlatot tett, ő lett az új egyetem első doktora. 1651-ben feleségül vette egy jómódú utrechti család leányát, Aletta van der Maetot. 1653 nyarán hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást. Vele a puritanizmusnak immár radikális, az independentizmus hatásait is felmutató irányzata ért el Erdélybe. Hollandiában Descartes filozófiáját tette magáévá. Még Utrechtben írta, részint Alsted, részint azonban Descartes, Comenius, Copernicus, Ramus és mások alapján Magyar Encyclopaedia (1653) c. fő művét; ez az első olyan magyar nyelvű tankönyv, amely a hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglalta. A mű kétharmad része foglalkozott természettudományokkal, az orvosi ismereteket is összefoglalta, az elsők közt fogadta el nyíltan Copernicus rendszerét. A világ racionális magyarázatának igényét tudományos és pedagógiai reform gondolatával, sőt a jobbágyrendszer bírálatával kapcsolta össze. Gyulafehérvári székfoglalójában (De studio sapientiae, 1653) a kulturális elmaradottságot, az iskolai formalizmust bírálta, majd új oktatási rendszert követelt (Magyar logikátska, 1654; De summa scholarium necessitate, 1656). Egységes iskolarendszert, anyanyelvű népiskolákat, magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetemet tartott szükségesnek, és korlátozni kívánta az egyház gyámkodását az iskolák felett. Az ortodox kálvinista reakció Basire Izsák (a kivégzett I. Károly angol király Erdélybe menekült lelkésze) vezetésével támadást indított ellene, s ezért el kellett hagynia helyét. 1656-ban a kolozsvári iskolához került, de ott is tovább képviselte törekvéseit. Utolsó tervezetében is akadémia, vagyis egyetem felállítását javasolta Bartsai Ákos fejedelemnek. Fiatalon, tüdőbajban végezte be életét. Műveinek kritikai kiadását 1959-ben kezdte meg az MTA.
 
Főbb művei:

  • Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei (Bp., 1899; Tankönyvkiadó; 2. jav. kiadás 1976);
  • Magyar Encyclopaedia (Bp., 1959);
  • Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról - (Gondolkodó magyarok), Magvető, 1981.

 
Irodalom:

  • Bán Imre: Apáczai Csere János (1958);
  • Apáczai Csere János (Pedagógiai Szemle emlékszáma, 1960. 2. sz.).
  • Apáczai Csere János, 1625-1659 (Egyháztörténeti tanulmányok; Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1975);

 
Szépirodalom:

  • Berczeli A. Károly: Válaszúton (színmű, Bp., 1954);
  • Németh László: Apáczai (dráma, Történeti drámák, Bp., 1963);
  • Gyárfás Endre: Apáczai (életrajzi regény), Gondolat, 1978;
  • Szenczei László: A koldusdiák: Apáczai Csere János regényes életrajza; Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya (1991);
  • Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben (vers).

 
Életrajzok:

 
Forrás:
Magyar életrajzi lexikon
 
Linkek:
A tudományok első magyar összegzője: Apáczai Csere János
Apáczai Csere János
Vitae parallelae - Párhuzamos életutak
Az Apáczai Csere Jánosról szóló irodalom válogatott bibliográfiája (pdf, 269 KB)