Bolyai Farkas

Bolyai Farkas

Bolyai Farkas (Bolya, 1775. febr. 9. - Marosvásárhely, 1856. nov. 20.): kollégiumi tanár, a fiát, Bolyai Jánost megelőző időszak legkiválóbb magyar matematikusa, az MTA levelező tagja (1832). 1781-től a nagyenyedi református kollégiumban nevelkedett, 12 éves korában a 8 éves br. Kemény Simon mentora Vécsen. 1790-től a két fiú öt évet a kolozsvári református kollégiumban töltött. 1796. áprilisban tanítványával együtt Jénában, 1796 októberétől a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. Az ugyancsak Göttingenben tanuló Gaussszal folytatott eszmecserék hatással voltak további érdeklődési körének kialakulására. 1799- ben gyalog hazatért, 1801-ben megnősült és feleségével a domáldi szerény kis birtokán gazdálkodáshoz fogott. 1804-től a marosvásárhelyi református kollégium matematika- fizika-kémia szakos tanára 1851-ig, nyugdíjazásáig. Igen elkeserítették fiával való nézeteltérései. Többszöri agyvérzés után halt meg. Kívánságára egyházi szertartás nélkül temették el. Különösen figyelemre méltók az aritmetika, a geometria és a halmazelmélet alapjaihoz tartozó eszméi, a végtelen sorok konvergenciájára vonatkozó több kritériuma és a végszerű területegyenlőség általa adott definíciója. Foglalkozott az euklidészi párhuzamossági axiómával. Szerteágazó érdeklődése során a francia enciklopédisták hatását tükröző drámákat írt, új fűtő- és főzőkemencéket talált fel, zeneelmélettel foglalkozott, gyógyítással kísérletezett: Társadalmi kérdések is foglalkozatták. Az "utópisztikus szocializmus" gondolatának megfelelően rögzítette Úr-bér, kárpótló egyesület c. fogalmazványában a jövő falujának életét.
 
Gazda István: Bolyai Farkas könyveinek és cikkeinek bibliográfiája (pdf, 263 KB)
 
Főbb művei:

  • Öt szomorú játék. Írta egy hazafi (Szeben, 1810);
  • Az arithmetica eleje (Marosvásárhely, 1830);
  • Tentamen iuventutem studiosam in elementa matheseos purae,... introducendi (I-IL, Marosvásárhely, 1832-33);
  • Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje (Marosvásárhely, 1834);
  • Kurzer Grundriss eines Versuchs... (Marosvásárhely, 1851).

 
Irodalom:

  • Bedőházi János: A két Bolyai élete és munkássága (Marosvásárhely, 1897);
  • Stäckel Pál: Bolyai Farkas és Bolyai János geometriai vizsgálatai I-II. (Bp., 1914);
  • Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága (Bp., 1923);
  • Némethy Endre: Bolyai Farkas világnézete és irodalmi munkái. Bölcsészdoktori értekezés. (A szerző kiadása, Celldömölk, 1937);
  • Alexits György: Bolyai János (Bp., 1952);
  • Sarlóska Ernő: Bolyai Farkas, ahogy egy diákja emlékezetében élt (Magyar Tudomány 1963. 2. sz.);
  • Weszely Tibor: Bolyai Farkas a matematikus (Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1974);
  • Szénássy Barna: Bolyai Farkas (Akadémiai Kiadó, 1975).
  • Vekerdi László: Bolyai Farkas és Bolyai János (pdf, 187 KB)

 
Szépirodalom:

  • Tolnay Lajos: Gradus ad Parnassum (drámai költemény, Bp., 1923);
  • Tabéry Géza: Szarvasbika (regény, Bp., 1925);
  • Miklós Jenő: A Bólyaiak (dráma, Bp., 1935);
  • Barabás Gyula: Domáldi jegenyék (regény, Bp., 1936);
  • Barabás Gyula: Köd a Maroson (regény, Bp., 1940);
  • Németh László: A két Bolyai (dráma, Bp., 1961);
  • Emőd Tamás: Bolyai (vers).

 
Forrás:
Magyar életrajzi lexikon
 
Linkek:
Bolyai Farkas - a polihisztor és az édesapa
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0005/kronika/magyar.htm
Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete (pdf, 7,5 MB)