Neumann János

Neumman János 1903.december 28-án született Budapesten, 1909 és 1913 között járt elemi iskolába. 1913-tól a fasori fôgimnáziumban tanult tovább. Ez volt abban az idôben Magyarország egyik legjobb középiskolája. 1920-ban elnyerte az ország legjobb matematikus-diákja kitüntetést. Matematikai tehetségét Rátz László fedezte fel. Egyetemi évei alatt Kürschák József, Fekete Mihály és Szegô Gábor segítették a matematika további megismerésében.
Fiatal korától érdeklôdött a repülés és a technika más újdonságai iránt. Már ekkor gondolkodott kettes alapú elektromos számológép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte, párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára. Fô tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Doktori disszertációjának címe: Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. 1926. március 13-án fogadták doktorrá. Szintén 1921-ben kezdte tanulmányait a berlini egyetemen. 1924-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n folytatta tanulmányait. 1926 októberében szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Ezután Göttingembe, a német matematika fellegvárába ment, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Itt tartotta meg elsô elôadását 1926. december 7-én a társasjátékok elméletérôl. 1927 áprilisában kért tanítási engedélyt a Friedrich Wilhelm Egyetemen, és december 13-án elfoglalhatta helyét az egyetem tanárai között. 1929-ben a Princeton University hívta vendégprofesszornak. Így történt, hogy 1930 és 1933 között fél évenként Amerikában, fél évenként Európában tanított. Amikor Németországban gyôzött a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Látva a közelgô világháborút, bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai elôkészületekbe. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is. 1945-tôl 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer muködését utánzó gépek kötötték le figyelmét.

• 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az elsô teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépitéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen.
• 1945 júlisában írta meg azt a művét, amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapitásait, valamint a számitastechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlôdésérôl olvashatott a világ. (A mű címe : "First Draft of a Report on the Edvac").
• A Neumann-elvek: - Teljesen elektronikus számítógép - Kettes számrendszer alkalmazása - Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép) - Központi vezérlôegység alkalmazása - Belsô program- és adattárolás
• 1945-ben a cambridge-i egyetemen (Anglia) elkészült az elsô elektronikus, tárolt programú számitógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a "Neumann-elvek" alapján muködött. A számítógép muködéséhez a biológiát hívta segítségül: az emberi agy feladat megoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához.
• Érdemeinek elismeréseképpen Eisenhower elnök a Szabadságért érdemrenddel tuntette ki. Hátralevô éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, Utolsó muvét 1956-ban írta meg, mely a számítógépekkel foglalkozott.

1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában.
 
Irodalom:

• Szentiványi Tibor: Neumann János élete és munkássága (MTESZ NJSZT, 1979);
• Nagy Ferenc: Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében (OMIKK, 1987);
• Kovács Győző: Neumann János (Műszaki Könyvkiadó, 1997).

 
Felhasznált forrás:
Nagy Ferenc: Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Budapest, 1987.
 
Link:
Magyar életrajzi lexikon
Simonovits András: Neumann János és a játékelmélet
Halmos Pál: A Neumann-legenda